Délelőtt kis aggódva-érdeklődés szívem egyik csücskének szerelmi-bánatos lelkének mibenléte felől, majd nem sokkal később érkezik - másfelől - Susitól egy üzenet, hogy bizony neki is szüksége lenne gyámolításra, továbbá a Mammutban látott egy fénygépet, melyet szeretne meglesni live is. S mivel ez nekem abszolút nem fáradság, összegyúrva a kettőt felajánlom Neki, hogy okés, találkapont Margit-hídon. Indulás előtt köbö egy órával jelzem Csavimnak, hogy utam a sors folytán felé vezet, ha gondolja, beviszem magammal Neki megígért csomagját. Később aztán ez lefújva, mivel fiatalúr pesti oldalon hagyja el a fővárost, én budai oldalon közelítem meg. Pech.
Margit-hídon találka Susival, felettünk az égen a duna felett gépek hada, légi versenyeznek. Ahh! Imádom a mechanikus szárnyasokat, főleg ha testközelből csodálhatom őket. De nem, fontosabb dolgom van: összetört szívbe életet lehelni holmi önfeledt és céltalan sétálgatással a városban, s közben mint egy lelki szemetes gyűjteni a bánatosabbnál szomorúbb életfoszlányokat, melyeket mellettem haladó szívem csücske vet le magáról.
Mammut. Megérkezünk. Automatás-kávézás után be a Saturnba, úgyis kell vennem valami fülhallgatót, mert az előző már 3-4 hónapja használhatatlan.
Kosarunkkal, melyben végül nem landolt fénygép csak két csomag ceruzaelem és egy fülhallgató, beállunk az egyik pénztárhoz. Előttünk köbö 3 személy, közvetlenül előttünk egy kék pólós leányzó (ki később más definíciót kap)... Ki a fene figyeli, hogy ki áll ilyenkor előtte? És ha figyeli is, és látja, hogy az illető az üzlet egyik alkalmazottja, akkor mire gondol? Semmire. Mi legalábbis ügyet sem vetettünk rá. Már bő 5-7 perce állunk a sorban, Saturnos - ez utóbb derül ki - kék pólós női egyén (tudjátok egy olyan szőkeség akinek csak a vákuum miatt nem esnek ki a szemei) végre sorra kerül, erre behajtja Susi előtt a táblát "a pénztár le van zárva" (vagy valami hasonló szöveg)... És ránk néz. És azt sem mondja, hogy elnézést. Vagy valami. Vagy mondjuk emberi módon már 5 perccel előtte, hogy bocs lányok, de lezárom a pénztárt, menjetek már át a másikhoz... Neeeeem. H*** P*** nem szól ám, hanem élvezi a helyzetét. Pffúúú de mérges vagyok!!! Átmegyünk hát egy másik pénztárhoz kiállni a sort, aztán eszembe jut az általam a Héven is hallgatott Mellény-nyúlás dal - nem meglepő módon nagy kedvenc, kívülről fújom dalszövegét - egy nagyon ide illő néhény sora, melyet prózában idézek:
"leütömhaezkellnekeda
barátságunkennyitmegérmondom
lecsapomvagymegfejelemcsak
arravigyázzamellényrevérmondom
leütömhaezkellnekeda
barátságunkennyitmegérmondom
lecsapomvagymegfejelemcsak
arra vigyázz a mellényre vér ne menjen!"
Bár Beckzoli másról énekli eredetileg a refrént, de ez mindegy...
Egyébként nem vagyok ilyen brutális, csak ha a barátaimról vagy szeretteimről van szó adott esetben. De akkor nagyon!!!
Így menjetek a Mammut Saturnjába... Minimum egy LCD TV-vel kell távoznotok, különben semmibe vesznek Titeket. Itt tartunk most. Remek! x)
Délután 5 óra körül haza mindketten ebédelni, majd át Szentendrére korzózni. A korzózásból végül az lett, hogy leültünk a víz mellé a sziklákra, és kibeszéltük megunkból mi szívünket nyomja. S most végre én is kiadhattam őszintén mindent.
Aztán éjszakázás, ismét. Viszont nagyon pozitívan telve - ezért is a profildal-váltás - egy igazán kedves, tüskék nélküli Süni kellemes társaságában. Köszönöm és örültem Neki!
2 megjegyzés:
Ma feljöttünk a nagy Pestre hogy megnézzük a szárnyasokat a Parlamentnél. Mindjárt indulunk vissza, de előbb gondoltam írok neked pár sort, mert olyan jó hogy vagy és mert olyan jó vagy!:)
Jaj Te kis Tündér!!! :) Igazán kedves Tőled! :* Mi is voltunk ám! Élveztem, nagyon! :) Akkor tűzijátékon nem is maradtatok? Pedig szép volt ám az is...
Megjegyzés küldése