Mit is mondhatnék... x)

A címmel csak jelezni szerettem volna, hogy elmaradt legutóbbi F1 közvetítés kritikám. Hiába, Csavi bizonyította ismét, hogy remek megfigyelő. Nem hiába bíráskodik a sportpályán ugye... =) Csak néztem értetlenül sorait, amikor arról pötyögött, hogy bezony Paliklaci mellett Gyuszi is kispályás, sőt, nyelv- és memóriacsavarodásban szenved olykor. Valószínűleg azért védtem (értsd úgy: nem támadtam) Gyuszit, mert Lacika elvonta a figyelmemet hülyeségeiről, vagy mert olyan gyámoltalan kis hangja van. Nos, az elmúlt vasárnap Laci mentes volt. (Olvastam róla sok kritikát, vezető helyen pölö olyat is, hogy "Palik Laci monnnyon le!", meg is lepődtem volna, ha azok után a kommentátori székek egyikében tudom.)

Aki nem látta a futamot, annak felidézném Gyuszi egy felejthetetlen hozzászöszmötölését a sok közül. Sok ehhez hasonlót lehetett ám hallani, tehát csak vigyorogtam és két tenyerembe temettem arcomat olykor-olykor.

Piquet a falban!!! Piquet a falban! És Vettel is!!! Vagy... vagy nem ő? Mindegy.

Szerény véleményem szerint pont a Száguldó Cirkusz az egyik olyan sportesemény, ahol nem mindegy, hogy ki is van abban a bizonyos falban. =) Vagy tévedek?

Nnna... Könnyebb lettem 10 kilóval most, hogy így kigonoszkodhattam magamat. Máris jobb. Egyébként rájöttem arra, hogy akkor tudhatom magamat egy boldog ember bőrében, amikor az átlagnál is többet étkezem. Az imént pölö egy feketeerdő tortaszelet után szószerint is púpozott tányérral vacsiztam a kelkáposztafőzeléket pörkölttel. És még mindíg ennék...
Közvéleménykutatok. Vagyis közszokáskutatok. Hogy Gyuszi szavajárásával éljek: "Mindegy!"
Kin hogyan üt ki a boldogsága?

Hej...

A hétvégén barnulást tervezek (vagy leéégést...), melyet összekötök egy kis fotózkodással, mert szeretnék egy fotóalbumot a helyről, ahol élek. Akárki akármit mondhat, Pomáz egy klassz hely. Ezt 27 éves tapasztalattal mondom.

Ma szembejöttem (mentem?) magammal egy szemből jövő üvegajtó végett, és arra a felismerésre jutottam, hogy olyan a lábam, mint Jennifer Love Hewitt-nak. Most persze azt gondolod, hogy itt ez a nagyképű liba, aki Hewitt kisasszonyhoz hasonlítgatja magát, de a félreértések elkerülése végett leszögezném: mesmeg én konkrétan nem tartom egyébként szépnek Jen lábait. Csak hát éppen a minap figyeltem fel csöppet vastag bokáira a dobozban - nem mintha női lábakat szoktamvolt stírölni -, és ma hasonló lábak jöttek velem szemben. 48 kilós mibenlétem ellenére lábaim nem arányosak testalkatommal, de így legalább nem érdemlem ki a "gizda" jelzőt. =) (Ugye??)
Merthogy éééédes anyum minap megnevettetett, ugyanis kimostam legkedvesebb pöttyös felsőmet, majd kivittem a teraszra száradni vállfán (alig jutott eszembe ez a szó... öregszem), felhúzva a cipzárját. Mármint nem a vállfának. Áh! Mindegy, nem bonyolítom. Tehátszóval kitettem száradni, majd elkezdtük szokásos délutáni közös kávézásunkat ugyanezen helyen, és ahogyan a felsőmre néztem fel is jajdultam, hogy:
- Juj! Ilyen kicsi lennék?
- Nem vagy kicsi... - mondá anyum.
- Akkor jó.
- ... gizda vagy.
x)) Jájdeszuper! =))

De nem vagyok az... Tényleg! (Ugye Amy, hogy nem? Benned van minden reményem!)

Van már két hercegem is. Az egyiket én csináltam magamnak, a másik messzebbről jött s gyöngyszemként őrzöm (bár ez utóbbi gondolom tucatszámra készült, de legalább ennél a példánynál LG baromi fáradt lehetett, kár, hogy nem vagyok grafológus, vajon mi mindent mesélne... bár messziről jött szignó - mint tudjuk - azt mond amit akar).

Majd Verus esküvőjére pedig faragok magam mellé fából királyfit. És egy vaskarikát is, ha már beelejöttem. "Hej, de kutya jó kedvem, az áldóját néki!"

Re

Pfú de régen voltam itt! És ezt már hányszor, de hányszor írtam... =)
Nem mintha olyan sok érdemleges dolog történt volna velem az elmúlt időben. A minap megleptem magamat egy pasztell ceruza készlettel. Ez még nem is lenne említésre méltó - hacsak azért nem, mert eleddig még nem sűrűn próbálkoztam pasztellel - hanem a vicc az egészben az, hogy nem tudom hová tettem. A vicc mellett a bosszantó pedig az, hogy nagy kedvem lenne tesztelni, mert elkezdtem egy portrét, amit szeretnék új módiban folytatni. Sebaj! Elvégre itt a nyár, szép az idő. Semmi összefüggés nincsen a két dolog között, csak mostanság ezzel a mondattal hessentem el a gonoszt. Amely jelen esetben az önagyamramenés. (Ez utóbbi szót most találtam ki)

Pidi vs Rummal töltött kókuszos drazsé (0 - 1)

Remélem szívem minden csücske jól van!
Pusszanat!

Ha gondoljátok lessétek meg két csöppségemet itt! =) (ajánlott böngésző :Internet Explorer, felbontás pedig 1152*864 vagy nagyobb)