Mennyi? 30...

2009. november 9., hétfő

Volt egy kis félsz bennem az utolsó percekben, de szuperjól sikerült a szombati "tettünk".

Szüleinket, 30 éves házassági évfordulójuk alkalmából, házasságukat megerősítendő megleptük egy re-házasságkötéssel. Már egy hónapja elkezdődtek a szervezkedések, bejelentettem tervünket a helyi bájos Anyakönyvvezetőnél, időpontot és főbb adatokat rögzítettünk, elő-regisztráltuk a körítéseket.
Érintettek egészen addig nem tudták célunkat (céljukat) amíg be nem léptünk a Városháza ajtaján s el nem indultunk a házasságkötő terem felé vezető lépcsőn felfelé.
Nagyon örülök, hogy pozitívan sült el, és hogy az azt követő vacsin, melyet spontán az Udvaros Csárdában ejtettünk meg (mákunkra éppen esküvői lagziba csöppentünk, így még élő zene is kísérte érkezésünket, étkezésünket) már csupa-csupa boldog és büszke arcot láthattam. Szerencsére kiscsaládunk példaértékű minden tekintetben, így boldog embernek vallhatom magamat, hogy jó időben és jó helyre születtem, s majdan csupa szeretetben cseperedhettem.

Nnna! Tehát remek volt minden. És még oklevelet is kaptak, névreszólósat idézeteset, Anyakönyvvezetőaláírásosat, melyet már akkor este keret közé zártak, hogy majd kikerülhessen valamely' szoba falára, testvéremmel ezért el is kereszteltük "Működési Engedélynek".
Gratula mégegyszer és még sokszor!

Kívánom, hogy mindenkinek legalább ilyen szépségesen teljen a 30. házassági évfordulója! ;)

4 megjegyzés:

Csili írta...

Istenem.... ez annyira szép! Ha lányom lesz azt akarom hogy olyan legyen mint Te!:)

Pidi írta...

Ha olyan kislányod lesz, mint én, akkor nagyon-de-nagyon fogja imádni az anyukáját! :)

csavarhuzo írta...

gratula nekik!

Pidi írta...

Köszönik! :)

Megjegyzés küldése