Korreferátum

Egészségemet tekintve ismét olyan vagyok, mint a makk, továbbá friss, elszánt, bohém és optimista. =)

Ámbátor... (Szeretem ezt a szót, nagyon!) Ma úgy indultam el fél 5-kor a munkahelyemről, hogy egy kellemeset potyakávézok Erzsikémmel, aztán úgy távoztam Tőlük fél 7-kor, mint pletykatéma =) Történt ugyanis, hogy benyitott először az egyik szomszéd, ki megkérdezte suttogva a ház asszonyát, hogy ki is vagyok, majd házasszonya közölte vele - közben rám kacsintva -, hogy neki rokona, Robinak - fia, akihez mostanság nem jártak leányok, s aki nem mellesleg egy nagyon csinos 20 éves tűzoltó, ez utóbbi a fiatal szingli lányok miatt említésreméltó... ;) - pedig barátnője. Mármint én. Én persze csak vigyorogtam mindeközben mint a tejbetök, utólag belegondolva ezzel is szárnyas lovat adva a pletyka alá. Aztán bekukkantott egy másik szomszéd is. (...) Hazudnék, ha azt mondanám, nem élveztem a helyzetet =))

Beszélgettem a minap egy fiatal festőművész emberkével, Dáviddal, aki említette, hogy az idei Völgyre tervez többedmagával egy olyan kiállítást lelkes amatőröknek, festőknek, fotósoknak, sok zenével, kellemes, beszélgetős-dohányzós, hangulatos környezetben, ahová bárki bármikor betérhet kikapcsolódni, elmerülni, estébé, jól érezni magát. Nagyon tetszik az ötlet, egyből rá is haraptam, hogy ha reklámozni kell, vagy bármiben segítségükre lehetek, akkor megtalál. Támogatom a megmozdulást. Bár ez még csak terv, azért ha több konkrétumot is megtudok, mindenképpen szóba fogom még itt hozni.
Sajnos nem hiszem, hogy az én portréim oda valóak lennének, pedig milyen csúcspont lenne az életemben egy ilyen esemény... :) Bár eddig sem panaszkodhattam meglepetések és kellemesebbnél-szebb, a hobbimmal kapcsolatos pillanatok tekintetében.

Ha már hobbi, s ha már valami, ami saját, picit megújítottam, egyszerűsítettem a honlapomat (pidi.hu), talán könnyebben átlátható, mint eddig volt.

Ahogyan pakolgattam kifelé a dobozokból - mert hogy még mindíg voltak "szűz" dobozaim a holmimmal - a könyveimet, az egyik réges-régi, örököl verseskötet két lapjai között elrejtve találtam valamit...


Ha valaki tud a helyről, akkor szívesen veszem a történeteket. :) Aztán lehet, hogy viccesebb lenne inkább felkeresni azt a bizonyos néhai Szentendrei út 5-öt.

Nnna csók mindenkinek!