Néha a rossz dolgok is jól sülnek el

A pénteki nap volt az utóbbi idők legszörnyűbb napja... x) És akkor még finom voltam és nőies. Össz-vissz 3 pozitívuma volt, a vadas ebédre, Süni futólagos társasága, és Krisztián váratlan és kellemes látogatása.

Vissza a múltba.
Péntek...
Már eleve ugye kőbe vésve a hely és időpont ahová el kell jutnom koraeste, s lám, plusz 1 órát még túlórázom. Munka után lóhalálában igyekszem elintézni a postát, mert még ott is dolog van (naná), majd maradva a lóhalálnál itthon is, hazaérkezvén próbálom összerakni magamat. Valahogy.
Eljő az idő, indulás. Nocsak, beborul az ég, szakadni kezd az eső... Ó mily' meglepő! Főleg azért, mert ugye szabadtéri program van betervezve Szentendrén. (...) Amikor már éppen kezdek hinni abban. hogy elvonult a vihar a maga esőfelhőivel együtt, a Vártemplomnál ránkszakad az ég, majd a főtértől nem messze, egy kellemes kis egyszerű, ám nagyszerű hangulatú és társaságú beülős helyen lelünk fedezéket előle. (Dorothea Café) Kapok egy frissen facsart narancslevet, nagyon pozitívan hat rám.
Miután jelenlévő bájos törzsvendégekkel, egy középkorú (?) férfiemberkével és két fiatalúrral sokat mosolyogva kitárgyaltuk a mai fiatalság nehézkes sorát, kikukkantván a szabadba ismét enyhülni látszik a zuhi, indulás tovább enni a kilómétereket. A helyiségből kilépve megpillantván a horror filmbe illő viharfelhőket úgy döntünk (nem én, de díjazom az ötletet), hogy könnyes búcsú, irány haza.
Itthon aztán találkozás Krisztiánnal, nagyon szeressem Őt, amilyen magas fess fiatalember akkora hatalmas szíve van. Sőt. Még annál is nagyobb... Megtisztelő, hogy rokona vagyok.

A nevetés sokkal jobban oldja a feszültséget, mint a sírás.
Laurell Kaye Hamilton

Önvédelemből idéztem... =) Meccset néztem. Vagyis néztem A Meccset. Pedig alapjáraton EB és VB követésre vagyok csak beállítva. Gyerekek... Ezt a telhetetlen népséget! Ahelyett, hogy védekezünk, húztuk-vontuk volna az időt, támadtunk, kapkodtunk, tessék, meg is lett az eredménye... Kínomban nagyon elnevettem magamat a harmadik gól után.
Na de azért ügyesek voltunk...
Egyébként hogyan kerül egy Kovácsistván a pálya szélére?
És egyébként hogyan esne kommentár bácsinak, ha mellette gyújtanának meg "néhány görögtüzet"?

"Elvezették őket. Nem tudom, hogy mi lehetett a bűnük azon kívül, hogy meggyújtottak néhány görögtüzet..."

Köszi... x)

E két nap részecskéihez valahogy sehogysenem tudom illeszteni a már oly sokszor emlegetett "mámor" kifejezést... =)
Ámbátor nem hagyom ki mégsem:

Mámorosan szép vasárnapot mindenkinek!